Amerikai mítoszok július 4-ről

A függetlenséget július 4-én jelentették be - hamis

A valóságban a függetlenséget a Kontinentális Kongresszus kiáltotta ki, méghozzá 1776. július 2-án. Másodikán éjszaka a Pennsylvaniai Evening Post közölte a nyilatkozatot: "A mai napon a Kontinentális Kongresszus létrehozza a Független Gyarmatok Szabad és Egyesült Államait". De akkor mi történt negyedikén?

Az ekkor kiadott és aláírt dokumentum (Thomas Jefferson Függetlenségi Nyilatkozata) csak legalizálta a Kongresszus két nappal korábbi döntését. Így történhetett meg, hogy Jefferson kommünikéjének megjelenése elhomályosíthatta magának az eseménynek a tényét.



A függetlenség első megünneplése néhány nappal később történt. A Kongresszus július nyolcadikáig várt, amikor Philadelphiában nagy ünnepséget rendeztek, parádéval és díszlövésekkel. Amikor George Washington, és New York közelében állomásozó csapatai erről értesültek, másnap, azaz kilencedikén ünnepeltek. Georgiában csak augusztus tizedikén tudták meg az örömteli eseményt, így ekkor tartották meg a függetlenség ünnepét. Az egykori gyarmattartók, az angolok pedig csak augusztus harmincadikán, tehát nagyjából két hónappal a nyilatkozat után értesültek a fejleményekről - ám ők vélhetőleg nem ünnepléssel reagáltak rá.

A függetlenség kikiáltása utáni napon (azaz július harmadikán) John Adams a következőket jósolta, feleségének Abigailnek írt levelében: "1776. július másodika lesz a legemlékezetesebb Epocha (évforduló) Amerika történetében. Hiszem, hogy megtisztelik és megbecsülik majd nemzedékeken át, mint egy nagy ünnepi fesztivált". Ezt a dokumentumot aztán később, a 19. században "csendben korrigálta" egy történész, és azt az újdonságot tette a levélbe, hogy "az ünnepségek majd nem másodikán lesznek".

1. A függetlenséget július 4-én jelentették be - hamis
2. A Függetlenségi Nyilatkozatot július 4-én írták alá - hamis
3. Szabadságharang jelezte a függetlenséget - hamis
4. Betsy Ross varrta az első zászlót - hamis
5. Adams és Jefferson július 4-én haltak meg - igaz, de...

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai